313 éve, 1703. február 18-án halt meg Zrínyi Ilona grófnő, németül: Helena Gräfin Zrinski, horvátul Jelena Zrinska (Ozaly, Horvátország, 1643 vagy 1652 – Nikomédia, Anatólia, 1703. február 18.) grófnő, a munkácsi vár hős védője, II. Rákóczi Ferenc édesanyja. Első férje I. Rákóczi Ferenc volt. Második férjét, Thököly Imrét elkísérve a számkivetésbe, Nikomédiában, Törökországban hunyt el, de hamvai a kassai dómban nyugszanak.
191 éve, 1825. február 18-án született Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.[5]) regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.
Komáromban született. A pápai református kollégiumban és a kecskeméti jogakadémián tanult, joggyakorlatot Komáromban és Pesten folytatott. Már diákként összebarátkozott Petőfivel. 1848-ban a forradalmi ifjúság egyik vezére volt, részt vett a 12 pont fogalmazásában. Beállt nemzetőrnek és elkísérte toborzó körútjára Kossuth Lajost. 1848 augusztusában feleségül vette Laborfalvi Rózát, a kor ünnepelt színésznőjét. A szabadságharc idején követte a kormányt Pestre, Szegedre és Aradra. A világosi fegyverletétel után az önkényuralom bosszújától félve a bükki Tardonán lakott. Felesége szerzett számára menlevelet, így 1850-ben visszatérhetett Pestre. Nagyszabású történelmi regényeinek köszönhetően nagyon hamar a legnépszerűbb író lett, a Kisfaludy Társaság 1860-ban tagjává választotta. A kiegyezést követően írásaiban sokat foglalkozott a kapitalizálódással. A polgárosodó rétegek liberális elveit hirdette. Ötvenéves írói jubileuma alkalmából jelent meg 1894-ben műveinek százkötetes díszkiadása. Laborfalvi Róza halála után 1899-ben újra megházasodott, egy húszéves színésznőt, Nagy Bellát vette el feleségül. Emiatt sokan elfordultak tőle. Élete végéig dolgozott.
165 éve, 1851. február 18-án halt meg Szerdahelyi József (Hódmezővásárhely, 1804. március 9. – Pest, 1851. február 18.) színész, bariton operaénekes, zeneszerző, operarendező. Jogtanulmányait abbahagyva lépett a színi pályára 1824-ben mint énekes, korrepetitor és zenekari muzsikus. 1827-ben maga alakított operatársulatot Kolozsvárott. 1837-től haláláig a Nemzeti Színház sokoldalú tagja. Elsősorban groteszk, komikus, buffo szerepkörben volt kiváló. Számos népszínműhöz írt zenét, népies műdalai rendkívül népszerűek voltak. A többször megkomponált Tündérlak Magyarországon Egressy Béni szövegére készült változata (1840) már a magyar vígopera előfutára. Színpadi zenét írt a Ludas Matyi; A szökött katona; Liliomfi. c. darabokhoz
118 éve, 1898. február 18-án született Enzo Ferrari (teljes nevén: Enzo Anselmo Ferrari) (Modena, 1898. február 18. – Modena, 1988. augusztus 14.) olasz versenyautó-tervező, a Ferrari autógyár alapítója. Húszéves korában autóversenyző lett, de már 1938-ban megvált az Alfa Romeo vállalattól és saját autógyárat alapított. Az 1950-es Grand Prix-n már saját tervezésű autót indított. Azóta páratlan rekordgyőzelmek és sok csalódás követte egymást, de a Ferrari napjainkban az egyik legnépszerűbb autó.
93 éve, 1923. február 18-án született Rátonyi Róbert (sz. Reisz) (Budapest, 1923. február 18. – Budapest, 1992. október 8.) magyar színművész, konferanszié, színházi rendező; író, publicista. Gyermekei: Rátonyi Hajni színésznő; ifj. Rátonyi Róbert zongoraművész.
80 éve, 1936. február 18-án született Korondi György, Liszt-díjas tenor operaénekes. Eredeti nevén: Kummer György. 5 évesen már templomban énekelt. Esztergályosként dolgozott Győrben, mellette tanult énekelni, majd Budapestre került a "konziba", később a Zeneakadémián Rösler Endre tanítványa lett. 1962-től Debrecenben sok szerepet énekelhetett a Csokonai Színházban. 1966-ban szerződtette az Operaház. Sokoldalú művész többek között operettet, musicalt és egyházi énekeket is énekelt. Liszt-díj (1972), Érdemes Művész-díj (1976)
84 éve, 1932. február 18-án született Milos Forman (eredetileg Jan Tomáš Forman) (Čáslav, Csehszlovákia, 1932. február 18. –) cseh származású filmrendező, 1968-ban emigrált az USA-ba. Első sikerét a Száll a kakukk fészkére filmadaptációval érte el 1975-ben (5 Oscar díj). Az Amadeus c. filmért 1984-ben 8 Oscar díjat gyűjtött be. Színészként és korai éveiben forgatókönyv íróként is kipróbálta a tehetségét.
78 éve, 1938. február 18-án született Szabó István (teljes neve Szabó István Tamás) (Budapest, 1938. február 18. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Oscar- és Kossuth-díjas magyar filmrendező, érdemes és kiváló művész. A magyar filmművészet európai hatású és rangú alkotója. Mephisto című filmje a legjobb idegen nyelvű film kategóriában Oscar-díjat nyert.
62 éve, 1954. február 18-án született John Travolta amerikai színész. Travolta 6 éves korától táncórákra járt Gene Kelly tesvéréhez, 16 évesen pedig már a színészet foglalkoztatta. 1977-ben az A Szombat esti láz című film tette szupersztárrá. A Grease fogadtatása valamivel csendesebb volt. Néhány gyengébb alkotás után a Nicsak ki beszél sorozat visszatérést jelentett számára. Sztársága a Ponyvaregény c. filmmel alapozódott meg újra. Hat Golden Globe-díj jelölésből egyet (Szóljatok a köpcösnek), két Oscar-díj jelölésből egyet (Szombat esti láz) sikerült díjra váltania.
53 éve, 1963. február 18-án Kármán Tódor, az első helikopter megalkotója Kennedy elnöktől. Ezt az elismerést Kármán kapta meg a világon elsőként. Fehér Ház rózsakertjében történt az átadás. A nagy matematikai tehetséggel is megáldott Kármán Tódor a budapesti Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát, majd ugyanitt tanársegéd lett Bánki Donát mellett. Később a Ganz-gyárban, és az aacheni egyetemen is dolgozott. Az I. világháború idején a Bécs melletti Aerodinamikai Laboratóriumba került, ahol munkatársaival kifejlesztette az első forgószárnyas katonai repülőeszközt, a PKZ-típusú helikoptert. A háború vége után hazatért, de 1919-ben emigrált, 1933-ban pedig végleg az USA-ban telepedett le. Itt a Guggenheim-laboratóriumban rakétakutatással foglalkozott. Ballisztikai tanácsadóként szélcsatornát épített a lövedékek mozgásának tanulmányozásához, amely a későbbi rakétatechnika alapját is képezte. Jelentős szerepe volt több nagy rakéta, az első ballisztikus rakéta és a szuperszonikus repülés új elméletének kidolgozásában, valamint a DC-repülőgépcsalád létrejöttében. Tevékenységét életében is több kitüntetéssel jutalmazták, halála után a Holdon és a Marson krátert neveztek el róla.
52 éve, 1964. február 18-án halt meg Haraszti Mici született Hinkelmann, (Trencsén, 1882. június 25. – Budapest, 1964. február 18.) színésznő. A Színművészeti Akadémia elvégzése után először Székesfehérvárra szerződött. 1911-ben Beöthy László hívta a Magyar Színházba, majd a Vígszínházban szerepelt. A Horváth-kertben, a Budai Színkörben, Pethes Imre Cyranója mellett ő volt az első magyar Roxanne. 1913-tól Medgyaszay Vilma Kabaréjában lépett fel, majd 1915-től az Apolló Kabaréhoz szerződött. A Jókai téri Uhu mulatóban énekelt. 1928-tól a Fővárosi Operettszínház, 1932-től a Révay utcai Pesti Színház, 1937-től ismét az Operettszínház tagja. Az 1930-as években filmekben is szerepelt. Színészi életműve legkiemelkedőbb szerepe, Schneider Mátyásné volt a Hyppolit, a lakáj című filmvígjátékban. A Kamara Varieté, a Royal Revü Varieté műsoraiban is játszott. 1949-től rádiószerepeket is kapott. Az 1950-es években nyugdíjasként a Nemzeti Színház tagja volt, ahol már csak statisztaszerepekben játszott.
5 éve, 2011. február 18-án halt meg Lukács Ervin (Budapest, 1928. augusztus 9. – Budapest, 2011. február 18.) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar karmester, érdemes és kiváló művész, a Magyar Állami Operaház mesterművésze és örökös tagja. Zenei tanulmányait a Fodor Zeneiskolában kezdte, ahol zongorázni tanult Kálmán Györgytől és Székely Arnoldtól. Az Állami Zenekonzervatóriumban 1950–51-ben zeneszerzést tanult Farkas Ferencnél és Sugár Rezsőnél. A Liszt Ferenc Zeneakadémián Somogyi László tanítványaként 1956-ban szerzett karmesteri diplomát, de már 1954-ben a Honvéd Művészegyüttes másodkarmestere volt, majd 1956-ban Miskolcra került, ahol a Miskolci Nemzeti Színház és a Miskolci Szimfonikus Zenekar közvetlen elődjének tekinthető Liszt Ferenc Filharmonikus Zenekar vezető karmestere lett. 1956-tól 1959-ig, majd 1982-től 1998-ig a Zeneakadémia karmesterképző tanszakán tanított. 1957-ben került korrepetítorként, majd karmesterként a budapesti Magyar Állami Operaházba. Nemzetközi karrierje 1962-ben indult, amikor I. díjat nyert a III. Római Nemzetközi Karmesterversenyen. Ettől kezdve szívesen látott vendég volt Európa, az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália és Japán operaházaiban és hangversenytermeiben. 1981-ben lett a Magyar Állami Operaház főzeneigazgatója (1990-ig), később címzetes főzeneigazgatója. Állandó zsűritagja volt a Magyar Televízió karmesterversenyeinek. 1981-től a Postás Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője volt. 1991 és 1994 között az Állami Hangversenyzenekar (ma: Nemzeti Filharmonikus Zenekar) zeneigazgatója, 1995-től pedig a Japán Filharmonikusok állandó vendégkarmestere volt. 1999 és 2002 között a Szegedi Szimfonikus Zenekar állandó vendégkarmestere és művészeti vezetője, illetve művészeti tanácsadója volt. Karmesteri aktivitását, vitalitását, művészetének kifejezőerejét nyolcvanadik életévén túl is megőrizte, 2008 és 2010 között még több nagy sikerű koncertet dirigált magyar zenekarokkal. Számos hanglemezfelvétel készült vezényletével.
ts id a szöveg módosításához.
